Feszty Árpád és a körkép

A Feszty család megalapítója Rehrnbeck Szilveszter 1819. március 25-én született Vágvecsén. Vendéglőt bérelt, majd vagyona növekedésével földet vásárolt Ógyallán. Feleségével együtt könnyen beilleszkedett az itteni környezetbe, sőt érzelmileg is azonosult a magyarsággal olyannyira, hogy hivatalosan felvette a  Feszty  nevet. Ez  a név keresztneve becézett alakjának németes kiejtés szerinti megfelelője /Szilveszter-Veszti-Feszty/.

Kiemelkedő közéleti munkásságáért I. Ferenc József királytól martosi Feszty Szilveszter névre kiállított nemesi oklevelet kapott. Házasságából tizennégy gyermek született, közülük hat fiút és két leányt sikerült felnevelni.

Gyermekei:

• Ilona            /1842-1896/ dr.  Jávor  Béláné

• Adolf           /1846-1900/  építész

• Lajos           /1852-1930/  jogász

• Gyula          /1854-1912/  építész

• Árpád          /1856-1914/  festőművész

• Gizella        /1858-1953/  Mátrai  Edéné  a család  krónikása

• István          /1861-1895/  katonatiszt

• Béla            /1868-1928/  jogász

Feszty  Árpád

1856. december 23-án született Ógyallán. Tanulmányait Komáromban, Budán, Pozsonyban végzi, ahol „titkos politikai és irodalmi egyletet“ alakít, ezért kicsapják a gimnáziumból. Elhatározta, hogy színésznek áll Debrecenben. A szereplésen kívül ő tervezte és festette a díszleteket is. A díszletfestés közben ébredt annak tudatára, hogy neki leginkább a nagy vászonfelületek felelnek meg. 1847-ben, 18 éves korában került ki – most már szülői támogatással – Münchenbe, a festőakadémiára. Nagy kedvvel tanul és főként sokat rajzol és fest. Állami ösztöndíjat kap és ez lehetővé teszi számára, hogy további tanulmányait a Bécsi Festészeti Akadémián folytassa. Bécsben készült a GOLGOTA c.  képe, amellyel nagy feltűnést  keltett.

Megbízást kap freskók festésére a Nemzeti Színház előcsarnokában. 1888-ban a már neves festő feleségül veszi Jókai Rózát, s így a nagy mesemondó az apósa lett. Még ebben az évben meghívást kap a bécsi „Burg“-ba, hogy a tragikusan elhunyt Rudolf trónörököst a ravatalon fekve rajzolja le a császári archívum részére.

Nagy sikere volt a ROKKANT HONVÉD és a BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG c. műveinek, melyek érzelmi tartalmukkal vonták magukra a figyelmet.

Az igazi népszerűséget azonban az 1892-1894-ben festett „A MAGYAROK BEJÖVETELE“ c. körkép hozta meg a festőnek. A 120m hosszú és 15 m széles, egy darabba szőtt belga vászonra festett panoráma a milleniumot ünneplő Magyarország egyik fő látványossága lett. A honfoglalás megfestésének ötlete Jókaitól származott és  a festőművész a műépítész bátyjával, Gyulával elhatározta, hogy e gondolatot megvalósítják.

Feszty szorgalmasan gyűjtötte a honfoglalás korára vonatkozó anyagot. A táj hiteles ábrázolásához a Munkács melletti Vereckei-hágóhoz ment, oda ahonnan a legszebb kilátás nyílott a Kárpátok hegyláncaira. Itt készítette Feszty, Mednyánszky, Újváry és Spányi a vázlatokat. 1893 januárjában a kör alakú épület /a mai  Szépművészeti  Múzeum helyén/ építése a végéhez közeledett. Január végén felerősítették a vásznat és elkezdődhetett a művészi munka. A vászon előtt körben vasúti síneken gördülő, többemeletes állványokat ácsoltak össze, a festők ezeken  dolgoztak.

Feszty különösen nagy gonddal dolgozott a vezérek csoportján. Árpád alakjában mindenki őt magát vélte felismerni…

Az előtérben levő alakok képmásait alapos tanulmányozás után választotta ki. A legtöbb alak az Ógyalla szomszédságában fekvő ősmagyar településről, Martos községből való. A fejedelemasszony megszemélyesítője a 18 éves martosi BAZSÓ LIDI  volt.

Ezeket a vázlatokat a Martos közelében levő KINGYES TANYÁN készítette a nádasok és füzesek csendjében, ahová sokszor elmenekült a világ bajai elől.

1894 tavaszán a hatalmas kép befejezéséhez értek. Az egész kompozíció hat egymáshoz kapcsolódó jelenetre osztható:

• A   MAGYAR  SZEKEREK  BEVONULÁSA

 

• ÁRPÁD  GYŐZELME

 

• A  LOVASROHAM

 

• A  TÁLTOS  ÁLDOZATA

 

• LETÁBOROZÁS

 

• HADIZSÁKMÁNY

(a körkép ezen részletén az “Árpád győzelme” elnevezésű jelenet látható)

1894. május 13-án elérkezett a megnyitás napja. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett I. Ferenc József  is.

1894-ben  Fesztyéknek  lányuk született, aki örökli szülei tehetségét. Feszty Masa a magyar egyházművészet elismert festőművésze lett.

Feszty Árpád nemcsak az ecsetet kezeli mesterien, hanem az írótoll mestere is. 1897-ben kiadja az ÉN  PARASZTJAIM c. novelláskötetét, majd 1908-ban ÁRVA BANDI c. költői elbeszélését.

A milleniumi ünnepségek után, 1899-ben a londoni világkiállításra vitték a körképet, ahonnan 1909-ben került vissza Budapestre, ahol a Városligetben kapott ideiglenes helyet, itt érte bombatalálat 1944-ben.

Utolsó  önálló  kiállítását a Nemzeti  Szalonban rendezi 1912-ben, ahol 160 festményt állít ki.

Minden  vágya,  hogy  Ógyallán, vagy a kingyesi tanyán telepedjen le. Vesegyulladást kap, s amikor felépül orvosai  tanácsára a tenger mellé, Lovranába megy üdülni. Ott éri a halál 1914. május 30-án.

A budapesti Műcsarnokban ravatalozzák fel és onnan búcsúztatva az ógyallai sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Megható volt a martosiak részvétele a temetésen. Népviseletbe öltözött lányok a vállukon hozták a 2m széles, mezei virágokból font hatalmas koszorút.

Annak érdekében, hogy a megsérült körkép ismét méltó helyére kerülhessen nagyon sokat fáradozott az  Ógyallán  élő Feszty  István. Az 1970-es évek elején kormányzati határozat született Nemzeti Történeti Emlékpark létesítéséről Ópusztaszeren. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy a honfoglalással kapcsolatos egyéb emlékek mellett itt kapjon új otthont A  magyarok  bejövetele c.  körkép is. 1991-től lengyel restaurátorcsoport felújítja a képet.  Az 1995-ös májusi  ünnepélyes  megnyitón részt vett Feszty Istvánné is.

Ma a Körkép megtekinthető a Novák István által tervezett, jurtára emlékeztető hatalmas múzeumépületben.

Görbe Márk által íródott kiadványok:

Gorbe_Mark_Feszty_Arpad_katalogus.pdf
Gorbe_Mark_-_Feszty_Arpad_Emlekterem_2018..pdf